A belsőséget nem mindenki szereti.

A leggyakrabban felhasznált belsőség a máj.Gyorsan elkészíthető,a magyar konyha igen sokféle fogást ismer belőle.Előételnek,főételnek egyaránt kitűnő,sütve,rántva vagy raguban tálalva.Népszerű a zúza,általában levesbe,pörköltbe kerül.A főtt csontvelőt általában fűszerezett formában,pirítóson fogyasztjuk.A velős ételekhez az állatok agyvelejét használják-rántva vagy vesével keverve,pacallal elkészítve.
Magyarországon a pacalból szinte biztosan pacalpörköltet főznek.

Márton-napra meghízik a liba.

A libahús fogyasztása egész Európában elterjedt.Márton-nap környékén sok helyütt és sokféleképpen készítenek libaételeket.A régi,karácsonyt megelőző böjt előtti utolsó nagy lakoma ideje is pont Márton-nap környékére esett.A böjtre készülők ilyenkor még egyszer belaktak,hogy jobban bírják a karácsonyig tartó időszak megpróbáltatásait.
A liba már az ókori Rómában,Apicius idején is kedvelt hús volt,s a zsidó konyha is kifejezetten kedveli.A rómaiak annak idején rájöttek,hogy a liba etetésével befolyásolhatják a húsának ízét,így gyakorta adtak az állatoknak bort,illetve szárított fügét,ezzel készítve elő a minél zamatosabb húsokat.Bárhogyan is,Márton-nap közeledtével a jó húsbab lévő libák asztalra kerülhetnek.Manapság sincs másképp,az újborért és a libáért felelős szent neve napján közeledtével füstölődnek a combok,készül a sólé,és ez a libaevészet ki is tart karácsonyig.

Erdei bevetés, az akció fedőneve: hecsedli

A gyűjtögető életmód most ért a tetőpontjára: aki a piros bogyókra gerjed, annak az őszi erdő-mező maga a paradicsom. Húzza fel a bakancsot, ragadja meg a kosarat, hagyja el a házat!

Mielőtt a fél vidéket hazavisszük, nem árt figyelni a vonatkozó rendelkezésre: az erdőtörvény kimondja, hogy egy személy egy nap 2 kg vadnövényt gyűjthet – ennyiben határozták meg az egyéni szükségleteket. Efelett mindenképpen engedélyre van szükség! 

A piros bogyók közt a csipkebogyó, azaz leánykori nevén vadrózsa a kedvenc.

 Erdő,mező kincse-som és csipkebogyó.

Régi időkre emlékezve,mindenszentek körüli időben szedjük a természetben dércsípte bogyókat.Október végén és novemberben gyűjthetjük a somot,a fekete berkenyét,a kökényt,a galagonyát és a csipkebogyót.Valóban jót tesz ezeknek a vadon termő bogyóknak a hajnali deresedés.Édesebbek,kellően puhák lesznek.Ha a szabadban még nem csípte meg a dér az erdők,mezők kincsét,szedés után odahaza is kitehetjük őket az első fagyok hatásának.Ezekből az őszi bogyókból készíthetünk teát,szörpöt,lekvárt,mártást,köretet a vadhús vagy kacsa,illetve libamáj mellé.

Sütőtök:a november slágere.

 A tökéletes linzertészta titka.



 

Az omlós tészta viszonylag olcsó,elkészítése gyors és egyszerű.
Fontosak az arányok:30 dkg liszthez ( vaj,margarin vagy zsír ) és 10 dkg porcukor szükséges.Ezt tovább gazdagíthatjuk,tejföllel,ezek segítenek abban,hogy összeálljon a tészta.
30 dkg lisztre számoljunk 1 tojássárgáját.Fehérjét nem tesszük bele,mert kemény lesz a linzerünk.
A sárgájától nemcsak a tészta íze és állaga lesz jobb,hanem a színe is vonzóbbá válik.Ízesítésként adhatunk hozzá darált diót,kakaóport,fahéjat,vaníliás cukrot,reszelt citrom-vagy narancs héját is.A tésztát gyorsan állítjuk össze hideg vajból,nehogy megpuhuljon a zsiradék a kezünk melegétől,mert ekkor a tészta nyújtáskor berepedezik,szét esik.Először a zsiradékot morzsoljuk el a liszttel,a felét helyettesíthetjük darált dióval,mandulával,majd dolgozzuk bele a többi hozzávalót.Egy órára a hűtőben pihentetjük.Pihentetés után kinyújtjuk és sütjük.Előmelegített sütőben 10 perc alatt megsül.

A sütőtök miatt örülhetünk igazán az ősznek

Nemcsak krémleves készülhet az ősz legszebb színű, gyümölcsillatú zöldségéből: raguba raktuk, péksüteményhez gyúrtuk, és még nyersen is kipróbáltuk. Minden formában imádjuk a sütőtököt.

A zöldség, ami miatt örülni tudunk az ősznek, aminek a színe olyan lehengerlő, hogy gyakran azért kerül a tányérra, mert minden szürkének tűnik rajta kívül: olyan, mintha napfényt tennénk a szánkba, ahogy a dalban is van.

Szőlő:a gazdag ősz ajándéka.

A szőlőfürt minden szeme igazi természetes gyógykapszula a szervezetnek,köszönhetően a gyümölcs bioaktív hatóanyagainak.A szőlő év milliók óta jelen van a Földön,kaukázusi népek kezdték el termeszteni mintegy  8 ezer évvel ezelőtt.
Európával a rómaiak ismertették meg.Jelen van az őszi tisztítókúrában.Vízhajtó hatása a vese működését és a káros anyagok kipucolását segíti elő.
A béltisztító hatóanyagai segítenek elűzni a testi fáradtságot és a levertséget.A felfrissült vérkeringésnek és az antioxidánsok erejének köszönhetően a bőr sejtjei is megújulnak.

Mángold:a spárga és a spenót vetélytársa.





Aki már járt Horvátországban vagy Boszniában,annak nem kerülhette el a figyelmét a mángold.Sült hal mellé,köretként adják főtt burgonyával.Az érett túróval töltött burek ( sós rétes ) egyik változata a zeljanica ( zöldséges burek ) szintén forrázott mángold levelet tartalmaz.Mi is ez a spenóthoz és spárgához egyszerre hasonló zöldség?
Mángoldnak nevezzük azt a répanövényt ( Beta vulgaris ) amelyet a mediterrán és az Atlanti-óceán térségében őshonos.Nálunk régen termesztették ,mert hideg tűrő.A spenótnál is igénytelenebb.Két fajtája ismert:a levél mángold és a levélnyél mángold.Kedveli az árnyékos helyet,a tápanyagokban dús kerti földet.Ugyanúgy gondozzuk és szedjük,mint a spenótot.A nyeles mángold íze a spárgához és a rebarbarához hasonló.Kétéves növény.Csak a másodikban magzik fel.Már januárban vethető fedett helyre.Szabad földben március-áprilisban dughassuk.Ez június elején lesz szedhető.Mindig a külső,zsenge leveleket tépjük le,mert helyükbe új levelek fejlődnek egészen az első fagyig.